Székesfehérvár – Oslótól nem messze, egy másodosztályú csapatnál dolgozott három éven át Nagy Beatrix. A fiatal edző a nyáron tért haza FKC kéziseihez. Deli Rita másodedzője lett.
Szinte gyerekfejjel került Debrecenből a koronázó városba, 16 évesen írta alá első szerződését a fehérváriakkal. Négy évvel később befejezte az aktív játékot, edzősködni kezdett az utánpótlásban. Akkor nem gondolta, hogy majdan felnőttekkel dolgozik, a legmagasabb osztályban.
- Másfél évtizede, 2002-ben igazoltam Fehérvárra a Hajdúságból, 2005-ben a spanyol másodosztályba kerültem kölcsönbe, majd a klub anyagi gondjai miatt néhány hónap múlva visszatértem Fehérvárra. Edzősködni kezdtem az utánpótlásban, a miniknek vezettem az edzéseit, később idősebbekkel is dolgoztam. Az igazság az, előzőleg nem akartam edző lenni, de már az első, általam vezetett tréningen éreztem, hogy a későbbiekben szeretném, ha ezzel foglalkozhatnék. Ami meg is valósult. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a klub utánpótlásában az egyik legszebb sikert sikerült elérnem a csapatommal, négy éve, a szívemnek nagyon kedves, 2002-es korosztállyal ezüstérmesek lettünk az országos bajnokságon – mondja Nagy Beatrix, akit a fehérvári, kézis társadalom csak Pipiként ismer.
Egy évvel később, 2014-ben nyarán komoly lehetőséget kapott, a női kézilabdában világszinten egyeduralkodónak számító norvégokhoz – meglehetősen ritka, ha nem ők nyerik az aktuális világversenyt - hívták edzősködni a Flint Tonsberg együtteséhez. A gárda nem sokkal korábban búcsúzott a legmagasabb osztályból, az Elitserienből, került az 1.divisjon névre keresztelt pontvadászatba, ami az itthoni második vonalnak, azaz az NB I/B-nek felel meg.
- Az első évben két csapatot vezényeltem, a 13 és 16 éveseket. A második évben megtartottam a fiatalabb korosztályt és mellette másodedző lettem a klub felnőtt csapatánál. Az utolsó évben már csak a másodedzői feladatokat láttam el, mert a kislányom elkezdte Magyarországon az iskolát, hazaköltözött. Nem vállaltam a munkát a fiatalabb korosztályoknál, így többet tudtam ingázni Magyarország és Norvégia között. A Flint nem tartozik a legnagyobb és legprofibb egyesületek közé, de így is nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy bizalmat és lehetőséget kaptam tőlük, sokat tanultam az ott töltött három év alatt a norvég kézilabdáról. Főként erőnléti edzésekről, valamint arról, miként kell csapatban dolgozni, valamint hogyan bánjunk sportolókkal.
A korábban a legmagasabb osztályban szereplő egyesület anyagi gondjai miatt az utóbbi években már csak álmodott a legmagasabb osztályról, általában az életéért küzdött. Hiába a norvég női kézilabda elvitathatatlan egyeduralkodói státusza, a sportágba nem ömlik a pénz, a futball finanszírozása megoldott, de a kézilabdában előfordul, hogy egyik pillanatról a másikra megszűnnek klubok, ha a szponzorok kiszállnak. Bár ott is jócskán adódtak gondok az utóbbi években, a Larvik és Storhamar most erős bázissal rendelkezik, ám a Tonsberg nem. A költségvetés folyamatos csökkentése miatt rendre fiatal tehetségeket kell a csapatba építeni. A vezetőedző tavaszi műtétje miatt Nagy Beatrix az utolsó négy hónapja már egyedül vezette a csapatot, amely végül kiesett a második vonalból.
- Nem emiatt jöttem haza. Bár Norvégiában éltem és dolgoztam, gyakran látogattam haza Fehérvárra, az utóbbi egy évben különösen, hogy minél többet lehessek a kislányommal. Az Alba FKC vezetőedzőjével, Deli Ritával gyakran beszélgettem, a tavasszal említette, hogy segítője, Siti Eszter anyai örömök elé néz, a 2017-18-as bajnokságban már nem áll a csapat rendelkezésére. Jelezte, amennyiben hazatérek, el tudná velem képzelni a közös munkát. Angolul korábban is jól beszéltem, az elmúlt évek során norvégul is megtanultam. Az FKC saját nevelésű edzője vagyok, nagyon örülök, hogy a megszerzett tudásomat ahhoz a klubhoz hozhatom vissza, ahonnan edzőként indultam. A Verseci útra hazatértem, profi körülmények között, nemzetközi szinten is elismert klasszisokkal, valamint fiatal, hazai tehetségekkel dolgozhatok. Jó ismét, napi szinten találkozni korábbi kollégákkal, akik közül néhányan a barátaim is. Örömmel jöttem haza, megtisztelő, hogy itt lehetek. Szeretnék hozzátenni a csapat teljesítményéhez, azon leszek, hogy a vezetőedző és a játékosok elégedettek legyenek a munkámmal. A klub szinte minden évben kilép a nemzetközi a nemzetközi porondra, az idei őszön erre nem kerül sor. Szeretnénk olyan szezont zárni jövő tavasszal, hogy egy év múlva ott legyünk a kupaporondon. Erre képesnek is tartom az együttest.
Szerző: Horog László
Fotó: Koppán V.
