Csatáné Balogh Beatrix és Sterbik Andrea visszaemlékezései a 2004/2005-ös EHF Kupa-szezonból
A Cornexi-Alcoa sikercsapata amellett, hogy tehetséges, összetartó, egymásért küzdő játékosokból is állt. A jobbszélen szereplő két kézilabdázó, Csatáné Balogh Beatrix és Sterbik Andrea más-más életúton jártak, mégis hasonló érzésekkel gondolnak vissza arra az emlékezetes idényre.
Csatáné Balogh Beatrix:
„Az egész Győr elleni visszavágó egyetlen nagy pillanat volt”
Bea több klubnál is szerepelt pályafutása során, de fehérvári éveire különleges szeretettel gondol vissza:
„Minden szezonban szuper közösségben játszhattam. A 2004/2005-ösből természetesen az EHF Kupa-menetelésre emlékszem vissza legszívesebben. Ha ki kellene emelnem egy pillanatot – az egész Győr elleni visszavágó volt az!”
A sikert nemcsak sportszakmai, hanem érzelmi alapon is különlegesnek tartja:
„Ez pályafutásom egyik legnagyobb győzelme volt. Nem mi voltunk az esélyesek – de mi hittünk benne, és ez számított. [Szabó] Edina tökéletesen vezetett minket, és a csapat minden tagja hitt egymásban.”
BB kézilabdás „utazása” is gazdag és hosszú volt: spanyolországi légióskodás, dunaújvárosi visszatérés, majd játékosedzőként NB I/B-ben szerepelt Marcaliban, később Zalaegerszegen edzőként és játékosként is tevékenykedett – sőt, lánya, Panna oldalán együtt is pályára lépett.
„Ma Németországban, Ebersbergben élünk, ahol a helyi felnőtt női csapatnál vagyok edző. A kézilabda továbbra is az életem része – és az is marad.”
Sterbik Andrea:
„Gyerekként jöttem ide – ez volt az első külföldi csapatom”
A Cornexi volt az a klub, ahol az adai születésű Sterbik Andrea először mutatkozhatott be a Vajdaságon kívül, és azonnal családként fogadta be őt a közeg.
„Gyerekként jöttem anno – ez volt az első külföldi klubom, sokat köszönhetek mindenkinek. Nagyon jó emberekből állt ez a csapat, ezért is tudtunk együtt kupát nyerni. Minden egyes találkozónak örülök, amikor újra látom a régi társakat.”
A profi karrierjét 29 éves korában zárta le, amikor első gyermekével várandós lett. Bár a pályát elhagyta, a kézilabda továbbra is közel maradt hozzá:
„A bátyám [Sterbik Árpád] csapatát a mai napig követem, sokszor kimegyünk a meccseikre, és mindkét kislányom kézilabdázik, ami külön büszkeség. A férjem, Duso nagyon támogatott, amikor a visszavonulás után nem tudtam, merre tovább – ő mozdított ki abból az állapotból.”
Ma saját vállalkozást vezet, szabadidejét pedig elsősorban a családnak és az utazásnak szenteli. A cornexis időszak a mai napig különleges helyet foglal el a szívében.
A Cornexi-Alcoa EHF Kupa-győztes szezonja nemcsak egy trófeáról szól – hanem azokról a karakterekről, akik a pályán és azon kívül is maradandót alkottak. Bea és Andi története is ezt bizonyítja: a siker mögött emberek, kapcsolatok és közösen megélt pillanatok állnak. De a történet itt még nem ér véget – sőt, holnap újabb játékosok idézik fel, mit jelentett számukra az a felejthetetlen szezon.
albakezi.hu
2025.05.20 16:25
