Székesfehérváron, a Köfém Sport Club-ban kezdtem el kézilabdázni. Szerencsémre Haszi (Haszmann Beatrix) volt az első edzőm, aki mind fizikailag, mind pedig a küzdőszellem terén olyan útravalóval látott el, ami nélkülözhetetlen volt egész pályafutásom során.
Még ifjúsági korúként, az akkori edző Pánczél Barabás keze alatt mutatkoztam be a felnőtt csapatban itt Székesfehérváron, tagja voltam az NBI/B- ből feljutó együttesnek. Első NB I-es mérkőzésemet is a Köfém SC színeiben játszottam. Utána játszottam még a Caola SE NB I-es csapatában. 23 évesen döntöttem úgy, hogy kipróbálom magam külföldön, új kultúrákat és nyelveket szerettem volna megismerni.
Összesen 13 évet játszottam külföldön: Spanyolországban 11 évet, Ausztriában és Olaszországban 1-1 évet.
Edzői pályafutásom Spanyolországban indult, ott szereztem meg a profi játék mellett az edzői C és D licenszet. Utána voltam még edző Olaszországban is, szintén a játék mellett.
Magyarországra visszatérve, rövid kihagyást követően a gárdonyi utánpótlásban töltöttem el 3 évet. 2017-ben Deli Rita hívására tértem vissza a nevelőegyesületembe a 2005-ös korosztályhoz. Már fehérvári edzősködésem alatt fejeztem be a szakedzői „B” licenszet adó iskolát, jelenleg pedig az „A” licensz-mesteredzői képzésére járok.
Székesfehérváron, az Alba Fehérvár KC utánpótlásában játszó, tehetséges lányoknak reális esélyük van a felnőtt csapatba kerülésre. Előttük van számtalan példa, hogy építenek az itt nevelkedő játékosokra. Nekünk edzőknek pedig az a feladatunk, hogy megfelelően felkészítsük azokat a lányokat, akik ezt az utat választják.
Jelenleg az Alba Fehérvár KC ifjúsági- és NBII-es csapatainak edzője vagyok.
Edzői filozófiám:
„Vezetőnek lenni nem azt jelenti, hogy osztod az észt, elvársz, dirigálsz, és kiéled a középszerűséged."
Vezetőnek lenni nem más, mint mikor elszakíthatatlan bizalom fűz össze azokkal, akik iránt felelősséggel tartozol. Akik kérdőjel nélkül követnek téged bárhová, mert látják, tudod merre mész. Vezetőként nem azért nézel hátra, hogy a "dicsőséges" múltadból meríts erőt, hanem mert vigyázó tekinteted van a csapatodra, hogy le ne maradjon senki.
A vezető példával vezet, de betartatja a szabályokat. A szabályok azért vannak, hogy a csapat egyben maradjon és egymást, együtt vigyék előbbre. Aki nem akar a csapat része lenni, azt magára hagyja vagy elzavarja, mert a csapat érdeke kívánja így, nem pedig a középszerű egója.
A vezetőt azért követik, mert valamikor ő is jó követő volt, és megtanulta milyen igazi csapattagnak lenni. Nem kérdés, hogy hisz abban, amit csinál, tudja, mit csinál, és tisztán látja hová tart. A vezető a csapatért dolgozik, a csapat a vezetőért. Ez tartja mozgásban az egészet.
Emeld fel a fejed és vezess!” (Tonk Emil)
Veszprémben kezdtem kézilabdázni viszonylag későn, 13 évesen, az akkor még VAÉV-Bramac néven szereplő veszprémi kézilabdacsapat hatására. A női NB-II-es csapat igazolt játékosa lettem, majd 1998-ban szerencsés körülmények között kerültem a DUNAFERR csapatához, ami gyökeresen megváltoztatta a kézilabdához való viszonyomat.
Testközelből láthattam, ahogy a válogatottakat felsorakoztató csapat BL-t, bajnokságot, és Magyar Kupát nyert. Az ezt követő 15 évben, míg a klubnál játszottam, még háromszor lettünk bajnokok és kupagyőztesek, illetve a Magyar Bajnokságban négyszer lettünk másodikak, és kétszer harmadikak. Játszottunk még EHF kupadöntőt, és többször BL negyeddöntőt.
A kézilabda mellett elvégeztem, és másoddiplomát szereztem minőségbiztosítási szakmérnökként, de úgy éreztem, inkább a sport mellett képzelem el a jövőmet, így a TF-en kézilabda edzőként C licenszet szereztem.
Második gyermekem születése után hagytam abba az aktív pályafutásomat.
Már a kézilabda mellett is elkezdtem gyerekekkel foglalkozni, ugyanis Ferling Dettivel kitaláltuk a LabdaBanda nevű labdás mozgásfejlesztő programunkat, amit óvodás korú gyermekek számára, már 10 éve töretlenül csinálunk. Az ilyen kiskorú gyermekekkel megszerettetni a sportolást, a mozgást, a kézilabdát, azóta is szívügyemnek tartom. Fehérváron is több óvodában és a klub színeiben is foglalkozom ovisokkal, es öröm látni, hogy ezek a kis gyerekek milyen nyitottak, fogékonyak mindenre.
Jelenleg az Alba Fehérvár KC ifjúsági- és NBII-es csapata mellett dolgozom, Madár Gabriella mellett. Rengeteg új élménnyel gazdagodtam, sokat tanultam. Nagy felelősségnek érzem ezt a feladatot, hiszen úgy látom, itt már a kézilabdázás mellett a mentális felkészítés is ugyanolyan fontos.
Edzői hitvallásom, ami egész pályafutásomat is végigkísérte:
" A lelkesedés bizony sebezhetetlenné teszi az embert. Hatalmat ad neki az események fölött. Olyan hitet, mely hegyeket mozgat!"
Antoine de Saint-Exupéry
